|
Dr. Kovács Zsuzsanna írásai
|
Dr. Kovács Zsuzsanna írásai, mely kutatások alapjait képezték a Flavin7 készítmények létrejöttének és további fejlesztéseinek.
|
|
Dr. Kovács Zsuzsanna †
főiskolai adjunktus · 1964–2004
A borok nem illékony és illékony szerves komponenseinek, valamint fenolos vegyületeinek vizsgálata modern analitikai módszerekkel
(pl. GC–MS, HPLC–DAD, MS technikák).
|
|
|
Nem illékony szerves vegyületek vizsgálata Egerben készült vörösborokban
Absztrakt
Jelenleg világszerte alapvetően fontos az emberi fogyasztásra szánt termékek analitikai vizsgálata, különös tekintettel a környezeti és
egészségügyi összefüggésekre. A közelmúltban több országban szinte lehetetlen volt bort árusítani minőségi tanúsítvány nélkül, modern,
műszeres analitikai módszerek alapján. Jól ismert orvos-biológiai bizonyítékok igazolják a borok antioxidáns és érfalvédő hatását mérsékelt
fogyasztás esetén. Másrészt a borok fogyasztása a szívinfarktus megelőzésében is szerepet játszhat.
E biológiai hatások szempontjából a borok legfontosabb alkotórészei a flavonoidok, antocianidinek és ezek glikozidjai. Antocianinok
elsősorban a vörösborokban azonosíthatók. A szerves összetevők jellegzetes antioxidáns hatásúak, amelyek fontos szerepet játszhatnak az
egészségvédelemben. Vizsgálataink során az illékony és nem illékony szerves vegyületeket vizsgáltuk különböző egri és tokaji borfajtákban.
Véleményünk szerint az ilyen típusú kutatási projektek egyedülálló jelentőséggel bírnak gazdasági szempontból és országos viszonylatban sem
elhanyagolhatóak. Az illékony vegyületek elválasztását és meghatározását Finnigan GSQ GC-MS készülékkel, a nem illékony vegyületeket pedig
HPLC-DAD és FAB MS technikákkal végeztem.
Forrás
Zsuzsanna Kovács, Zoltán Dinya, Examination of non-volatile organic compounds in red wines made in Eger,
Microchemical Journal – New York, Volume 67, Issues 1–3, 2000, Pages 57–62, ISSN 0026-265X
|
|
LC-SSI-MS technikák, mint hatékony eszközök egy különleges magyar bor nem illékony fenolos vegyületeinek jellemzésére
Absztrakt
Az elektrospray (ESI) és sonic spray (SSI) ionizációt alkalmazó nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás-tömegspektrometria
nem illékony fenolos vegyületek jellemzésére való használhatóságát az 1983-as évjáratú, különleges magyar bor, a Tokaj aszú segítségével
teszteltük. A kávé-, ferrul-, klorogén- és 3,4-dimetoxi-fahéjsav mellett; 3,4-dimetoxi-cinnamoil-, ferruloil- és galloil-glükóz;
gentizinsav-p-D-glükozid; teogallin; és a rezveratrol-3-O-β-D-glükozid, valamint 26 flavonoid azonosítható.
Kimutattuk, hogy nagyobb érzékenysége miatt az SSI hatékonyabb eszköz a nem illékony fenolos vegyületek jellemzésére és monitorozására,
mint az ESI.
Forrás
Kovács Zs, Dinya Z, Antus S. LC-SSI-MS techniques as efficient tools for characterization of nonvolatile phenolic compounds of a special Hungarian wine.
J Chromatogr Sci. 2004 Mar;42(3):125-9. doi: 10.1093/chromsci/42.3.125. PMID: 15023247.
|
|
A tokaji borok aroma- és fémtartalmának statisztikai értékelése
Absztrakt
A borminőséget döntően a jelenlévő szerves és szervetlen komponensek minőségi és mennyiségi összetétele határozza meg, így ezek feltárása
a borelemzés egyik legfontosabb feladata. Gazdasági szempontból viszont egyedülálló jelentőségű annak folyamatos ellenőrzése, hogy a bor
minősége megfelelő legyen. Figyelembe véve azt a tendenciát, hogy az emberi fogyasztásra szánt termékek közül manapság már csak azok
mutatkoznak meg hosszú távon nagy valószínűséggel sikeresek a piacon, amelyek képesek kielégíteni a fokozatosan növekvő igények minőségi
követelményeit. Az élelmiszer-analitikai kutatások igen jelentős szerepet töltenek be az eredetvédelemben, ami egy ilyen nagy hagyományokkal
rendelkező szőlőtermő terület esetében különösen fontos kérdés.
A vizsgálat során arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a termőterületen termelt hagyományos borokban jelen lévő illékony szerves és
fémkomponensek minőségi és mennyiségi viszonyai hogyan függenek az évjárattól, a termesztés helyétől, valamint a borszőlő fajtájától, és ezek
mennyire jellemzőek az adott típusú és évjáratú borokra.
Forrás
Zoltán Murányi, Zsuzsanna Kovács, Statistical evalution of aroma and metal content in Tokay wines,
Microchemical Journal – New York, Volume 67, Issues 1–3, 2000, Pages 91–96, ISSN 0026-265X
|
|
